eladó kiadó

ingatlantípus:
háztégla lakáspanellakás

ár: - millió Ft
nm: -
szoba: -
telek: -

csak új építésűek

megye:


I. ker.
II. ker.
III. ker.
IV. ker.
V. ker.
VI. ker.
VII. ker.
VIII. ker.
IX. ker.
X. ker.
XI. ker.
XII. ker.
XIII. ker.
XIV. ker.
XV. ker.
XVI. ker.
XVII. ker.
XVIII. ker.
XIX. ker.
XX. ker.
XXI. ker.
XXII. ker.
XXIII. ker.

keresés








Minden, amit az energetikai tanúsítványról tudni kell


SZEREZZEN ELŐNYT AZ INGATLANJA ELADÁSAKOR!!!
OLVASSA EL ÉS RENDELJE MEG MOST ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNYÁT!


Tulajdonképpen mi az energetikai tanúsítvány és kikészítheti el?

Az energiaárak tartósan, időnként radikálisan emelkednek, emellett energiafogyasztásunk sem csökken. Az Európai Unió által előírt és 2009 január 1-től kötelező Energetikai Tanúsítvány bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a tulajdonos pontos képet kapjon az ingatlan energiafogyasztásáról. A tanúsítvány arról ad tájékoztatást, hogy az adott épületeknek általános műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hő vesztesége) alapján mekkora a várható energiafogyasztása, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire, amivel éves szinten jelentős összeget megtakarítunk és környezetünk szennyezését csökkentjük.
Az energiatanúsítvány egy közhiteles okirat.
Ezt az okiratot csak tanúsítással rendelkező felsőfokú végzettségű szakember állíthatja ki.

Mikor érdemes és mikor kell kötelezően készíttetnie épületenergetikai tanúsítványt?
  • Amennyiben úgy érzi, hogy házában, lakásában túl magas a fűtés számla és így sincs megfelelő hőmérséklet úgy érdemes energetikai szakvéleményt készíttetni, mert lehetséges, hogy elszökik a hő a rossz nyílászárók az elégtelen szigetelés, stb. miatt. Egy jól elkészített szakvélemény segít, hogy olykor nem túl nagy ráfordítással jelentős megtakarítást érjünk el fűtésköltségünkben.
  • Amennyiben nagyobb beruházású ingatlan felújításon gondolkozik, érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást. Gyakori eset, hogy az ingatlantulajdonosok egyből a külső falak szigetelését tervezik, pedig, nem pont azzal van a gond. Gyakran a legnagyobb gondot a padlásfödém szigetelésének hiánya vagy nem elégséges hőátbocsájtási tényezője okozza. A padlásfödém szigetelése kb. 20-ad akkora költség mint a külső szigetelés és gyakran kétszer annyira hatékony.
  • Egy ingatlan megvásárlásakor az elhelyezkedés, a méret, a belső kialakítás és az ár mellett az állandóan fizetendő költségek, azaz az ingatlan energiafogyasztása, a rezsi a legfőbb szempont. Más ingatlanok eladóival szemben, ha én be tudom mutatni már az ingatlan megtekintésekor az érdeklődőknek az energetikai tanúsítványt úgy lehetséges, hogy egy jó besorolású tanúsítvány miatt az én ingatlanomat választják a vevők.
Önnek mint az ingatlan tulajdonosának mely esetekben kötelező épületenergetikai szakvéleményt készíttetni ?
  • Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.
  • 2012. január 1-től 50 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű meglevő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány kötelező az alábbi esetekben:
  • - ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy
    - egy évet meghaladó bérbeadás.
FONTOS VÁLTOZÁS!
A tervezett módosítás szerint 2013. január 9-től aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítés szerinti besorolását.
Ettől kezdve ha valaki hirdetni akarja ingatlanát, akkor a közzététel (hirdetés feladás) előtt már el kell készüljön az energiatanúsítvány, és annak eredményét már fel kell tüntetni a hirdetés szövegében. Ez azt jelenti, hogy az eladók számára a piacra lépés feltétele egy költséges lépéssel fog kezdődni, legyen szó akár saját maga által hirdetett, akár ingatlanközvetítőn keresztül piacra dobott ingatlanokról.
Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
A tanúsítvány 10 évig érvényes. Ha az épületen jelentős - az energiafogyasztást befolyásoló – korszerűsítést végeznek, akkor természetesen érvénytelenné válik. Ha időközben megváltozik a jogszabályban meghatározott összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményérték, akkor az osztályba sorolást újra el kell végezni.
Hogyan kell értelmezni a tanúsítványban található besorolási értékeket?
A tanúsítvány előre megadott skála szerinti energetikai osztályba sorolja az adott ingatlant. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a leggyengébb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. Ezt a követelményértéket a 7/2006 TNM rendelet határozza meg. Amennyiben a lakás üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor e „C” kategória alá kerül az ingatlan, ha kevesebbre, akkor „A+”, „A” vagy „B” besorolást kaphat. A besorolás színes skálán történő megjelenítése hasonlít a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkékre.


Van-e szankciója, amennyiben mégsem készíttetjük el az energetikai tanúsítványt?
Az év elejétől a lakások eladása előtt az eladónak kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni, bár a fölhivatalban e nélkül is bejegyzik az új tulajdonost. A tanúsítvány ára egy átlagos lakás esetében harmincezer forint. Ha az eladó nem kéri ki, szabálysértési vétséget követ el, és legfeljebb ötvenezer forintra büntethetik. A Belügyminisztérium és az ingatlanosok szerint leginkább a vevői nyomás hathat az eladókra.
Korábban önkéntes volt, 2012. január 1-től azonban már kötelező a használt lakások eladásánál, illetve az egy évnél hosszabb bérbeadásánál is úgynevezett energetikai tanúsítványt készíttetni.

A szabály szerint a lakások energetikai minőségét értékelő okiratot az eladónak kell beszereznie, legkésőbb az adásvételi vagy a bérleti szerződés megkötéséig. Azonban az erről szóló kormányrendelet nem tartalmaz szankciót arra nézve, hogy mi történik, ha ezt nem állíttatja ki az eladó. Az általunk megkérdezett jogászok szerint az adásvételi szerződés e nélkül is érvényes, és a földhivatali bejegyzésnek, így a tulajdonjog megszerzésének sem akadálya.

A kormány is tisztában van ezzel a helyzettel. Az [origo]-nak a Belügyminisztériumban azt mondták, hogy ebben az esetben a szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik pontját lehet alkalmazni, konkrétan azt, hogy "aki a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható", ezt pedig a vevő is bejelentheti a szabálysértési hatóságnál. Hozzátették azt is, hogy a jövőben "hatékonyabb szankciókat szándékoznak előírni". Egy 2010-es uniós irányelv ugyanis előírja, hogy büntetést kell bevezetni, melyet legkésőbb 2013. január 9-től kell a gyakorlatban alkalmazni.
Forrás: www.origo.hu 2012. 01. 16., 18:47
Mikor nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:

a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
d) a hitéleti rendeltetésű épületre;
e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h) a műhely rendeltetésű épületre;
i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

Lebontandó ingatlanra kell-e energetikai tanúsítványt készíttetni?
A jogszabály nem tesz különbséget fennmaradó vagy lebontásra ítélt épület között, tehát ekkor is kell az energetikai tanúsítvány. Más kérdés az, hogy a lebontásra váró épület lakóházként van-e nyilvántartva. Gyakori eset, hogy melléképületből alakítanak ki (sokszor teljesen szabálytalanul) lakóépületet, ekkor természetesen nem kell rá energiatanúsítvány (de nem is értékesíthető lakóépületként). Lebontandó ház esetén érdemes elgondolkozni azon, hogy az épületet az eladás előtt lebontják, általában így könnyebb az ingatlan értékesítése.


Bejelentkezés:

e-mail:
PIN-kód: